Friday, November 7, 2008

Irany a felfoldek es a Dani torzsek

Mar a megerkezesunk estejen egy elsore nem tul szimpatikus kulseju helyi arc, Harry mellenkszegodott, hogy felajanlja a idegenvezetoi szolgaltatasait. Hosszas egyezkedes utan felfogadtuk, es beneveztunk egy 3 napos gyalog turara a hegyekbe a helyi torzsekhez. Aznap nagy kaja volt es oriasi alvas. Vegre egy tiszta szallas... :)

Masnap reggel ott vart minket a kis csapatunk: Harry, a 3 hordar, 1 szakacs. Felpakoltunk es elindultunk.
Egesz utunk alatt Papua Indonez oldalatol tartottunk a legjobban, de meglepetesunkre ez a legtisztabb es legrendezettebb hely es Wamenaban baratasagos volt mindenki, leszamitva, hogy mindenki betel diot rag, borzalmasan sokat dohanyoznak es rettenetes testszaguk van :)
Egyebkent a helyi nepek eseteben a noi es a ferfi egyedek megkulonboztetese igen problemas. Neha az elsodleges nemi jellegek sem segitenek. Durva arcok, ennyi! :)



A harom napos ut valoban felejthetetlen elmeny volt mindharmunk szamara. Csodalatos tajakon keresztul masztunk egyre feljebb es feljebb a hegyekbe, ahol szerencsere mar a szunyogok nem szeretnek tanyazni, igy egyaltalan nem voltunk kiteve a malarianak.
Mivel egyre tobb turista es misszionarus latogatja ezen tajakat. ezert sajnos egyre messzebb kell menni, ahhoz hogy tradicionalis ruhazatu (vagy inkabb meztelen :) ) embereket, szokasokat lathassunk.


Ebed idonket egy a hegyekbol lezudulo, eros folyasu patak mellett toltottuk, ahol a szakacs, elore menve, mar vart minket az etellel. Nem hiszitek el, egesz Indoneziaban nem ettunk ilyen finomat. A forras vizet felforralva, isteni leves vart minket es gyumolcs. Forro tea es husito lablogatas a vizben. Delutan elertunk egy olyan falut, ami csak a meseben letezik. Rendezett kis kertek, viragok, kergetozo gyerekek, csodas panorama. Ezerrel fotozas, majd kiderult, hogy itt toltjuk az ejszakat. Wow! Kilisi faluban vagyunk...




A szallasunk a helyi hazaknak megfeleloen, tradicionalis szalmatetos bungalow volt, szoval a foldo polifom, parna, pokroc, azt csokolom. No, hat ennek mar kevesbe orultem (Csenge), lattam mar azt a jo kis alvast... :) Kepzeljetek volt kulon egy bungalow, amibe befolyt egy kissebb patak vize, mintegy eros zuhany, es ott volt alkalmunk lecsutakolni magunkat. Persze a viz homerseklete megegyezett a hegyi patakokeval. :)
Az esti vacsi, ismet meglepetest okozott. Harom fogasos csoda vacsi. (csirke, rizs, krumpli, zoldseg koret, zoldseg pogacsa, gyumolcs es forro tea) Ugy adodott, hogy az egyik asszonyka gyermeke nem tudott aludni, igy a boseg zavaraban megosztottuk vele is a vacsorat :))) Jot ettek, majd a maradekot bezartak a szekrenybe :) Aztan kiderult, hogy o volt a helyi vezeto asszonkaja, igy igazan jo otlet volt megvendegelni oket is!

Az estet, a magam reszerol, mar kevesbe vidaman eltem meg. Kezdetnek feltunt, hogy a hozott nasinkat, nezzenek csak oda, egy egerke dezsmalta meg, mialatt vacsiztunk. Hoho, ki vele a bungalowbol, de gyorsan. Szoval amellett, hogy irtora kemeny es kenyelmetlen a foldon aludni, en bevetettem mindent annak erdekeben, hogy ne talalkozzak a helyi allatkakkal, szoval fuldugo, kendobe becsavart fej, nyakig benne a halozsak belesbe, amit itthon vettunk, fustolo es gyertya. Persze semmit nem aludtam... :(

Masnap reggel, mar ebredeskor a bungalow elott vartak minket a helyi oregek, a kezzel keszitett nyaklancokkal, kotekakkal (penisz fedo tok), kesekkel stb. Tamas vasarolt is, vett egy kotekat is, remelem nem akarja hasznalni. :)

Reggeli a hegyekben tojasrantottaval es piritossal!, mogyorokrem, lekvar, ki erti ezt. Szuper luxus. Gyerunk tovabb, egyre magasabbra es messzebbre.

Syokosimo, ahol aznap megszalltunk, ismet tartogatott nemi meglepetest. Itt olyan asszonyokkal talalkozhattunk, akik levagjak az ujjukat, kovetve a regi Dani tradiciokat, ha valaki meghal a csaladtagjaik kozul. Ja, es egy szuper kis baltaval nyomjak mindezt, amivel kb. harmadik csapasra sikerul megvalni az ujjuktol. Jezus atya!

Aztan meg tobb meztelen, kotekas oreg ember es a lenyeg, a furdoszoba. Nos, a vilag legnagyobb furdoszobajat sikerult kolcson kapnunk alkonyatra. Szoval anyaszult meztelenul, a hatalmas, zold hegyek labanal, a 15 fokos, gyorsfolyasu patakban furodtunk egy jot! :) Igen frissito volt es izgalmas. Kicsit megfagyott a labam... :)

Az alvas itt is hasonlokeppen zajlott, szoval nem aludtam, de a fiuk sem sokat.

A harmadik napon tobb fuggo hiddal tuzdelve, a feladat az volt, hogy a ket napos utat megte gyuk visszafel egy masik uton. Az ut rettentoen kemeny volt, igazi tulelo tura, elkepeszto kilatassal. A vegen mar nagyon sajnaltuk sajat magunkat. :)
Na, de az erkezes az ut vegere! Elvileg egy auto vart minket, hogy az utolso fel orat megtehessuk a varosba. No, az is volt, hogy a semmi kozepen egy buszmegalloban a helyi 8 szemelyes minibusz varakozott rank. Ekkor mar tudtuk, hogy ez nem lesz olyan egyszeru. Tamas bevetodott a sofor melle, mi meg kozepre, hatul nehany helyi melle. Mialatt megtettuk a fel oras utat, haromszor alltunk meg helyieket felvenni, igy rovid idon belul kezdett kitorni Lacin a panik, mivel a 8 fos buszban, 22 fot szamolt ossze, a 23-dik mar a tetore maszott fel. Brutal cigizes, orrszivar, kohoges, undor, budos es 40 fok, ez aztan a 7-es busz a Blaharol. Tamas mar fotozni sem tudott, annyi hely sem maradt. Kesz voltunk idegileg, Laci sirva uvoltott Tamasnak elore, hogy szoljon a turavezetonknek, hogy valami nem jo, mert 23-an vagyuk es kezdunk feszultek lenni. Muhaha-mahuhuhu! :) Meg aznap este, olyan jot rohogtunk ezen a 23 emberen, hogy mindharman a konnyeinket torolgettuk.

Masnap megvettuk a repjegyeket a visszautra a hegyekbol. Persze egy laza 3 orat kesett a gep es orult tolongas, cigifust es buz kozott toltottuk ezt el egy olyan repteren, ami nalunk otthon a leglepukkantabb, szemettelep, vasuti megalloval sem vetekszik. A check-in-ben senki, info semmi. Mikor megjelenik valaki, akkor kozelharcot vivunk a boarding kartyakert. Huh, jegyek megvannak, valaki atesik a csomagokon, orultek... Gep beparkol, kezdodik a pakolas, a kifutopalyan szanaszet hanyva mindenfele lada, epitoanyag, elemiszer, minden. Na. ezzel a geppel fogunk elrepulni. Hurra :)

Ma mar Jayapurabol irjuk mindezt, ahol az Uj-Guineai vizumot probaltuk intezni, egyelore sikertelenul. Ennek ellenere bevallaljuk holnap, hogy elmegyunk a hatarhoz es megprobalunk atjutni az otthon kapott vizummal, amit itt nem tudtak hova tenni. Ostoba egy helyzet...

Ha nem sikerul atmennunk, akkor irany Singapore es bebuktunk 2 repjegyet, ami mar reg ki van fizetve. Ez Indonezia, keses, bizonytalansag, logikatlan es ostoba helyzetek!


4 comments:

bpelhos said...

Tam,
Nálam maradt a PDA-d. Mi legyen, utánadküldjem?
Hátha eltévedtek felföldön? :)

Tam said...

mindenkeppen :)
Toccse le ma valami papua terkepet, szintvonalakkal. Mintha lattam volna egyet a turistautakon. Meg hozza egy jo pofa sort is, ha megszomjaznank :)

Anonymous said...

olvassa el az egesz blog, nagyon jo

Anonymous said...

miert ne:)