Togean #1

Felkeltunk az Oasis Hotel szobajaban es tudtuk, hogy ma van a nap, hogy eljutunk oda, ahova mar nagyon reg vagyunk. Egesz elozo nap szakadt az eso ezert egy kicsit aggodtunk, hogy mi lesz a szigeteken. Hosszu es faradtsagos volt az ut idaig, de tele voltunk izgalommal, hogy milyen is lesz valojaban a mi kis tropusi paradicsomunk. Kimentunk a kikotobe es gyorsan meg is vettuk a jegyet a kompra, ami elvisz minket Wakaiba, a Togean szigetek legfobb telepulesere, a szivebe :) Mar a komp onmagaban meger egy miset, de most errol nem irok, mert a kepek tobbet fognak meselni. Csak annyit, hogy ugy nezett ki, mint a legdurvabb kubai menekult hajo :) Az ut 5 oraig tartott Wakaiig, de nem volt veszes, meg egyebkent is mar hozzaszoktunk a hosszu es szivatos utakhoz. Veletlenul eppen az alatunk valasztott resort managerevel utaztunk egyutt, ugyhogy sinen voltunk. Wakaiban mar vart minket a tropusokon olyannyira elterjedt hosszu fa csonak, ketoldalt bambusszal kitamasztva, 2 hatalmas Yamaha motorral a vegeben :) Ezzel meg meg kellett tennunk egy kb. 20 perces utat a szigetre.

Megerkeztunk!! VEGREEEE!! Te jo eg, milyen hosszu es kemeny volt az ut idaig, de azt hiszem megerte. A kepek onmagukert beszelnek. Kristaly tiszta viz, millionyi hal a turkiz kek vizben, palmafak es nyugalom. Erre vagytunk mar mindannyian. Mie gorenggel vartak minket, mert mar nagyon ehesek voltunk, gyorsan elfoglaltuk a szallas, de Tamas meg azt sem birta ki, maris bevetette magat a vizbe, hogy lassa mi van odalent :)

(Meg mielott megjegyzned: a kepeket nem a netrol toltottem le :))

A bungalow-k egesz jok voltak, szep nagy francia aggyal es furdoszobaval. Volt egy szep tornacunk is, ahol fuggoagy is volt, hogy az lenni szokott. A resortban egyebkent sok mas vendeg is volt, annak ellenere, hogy nem eppen a foszezonban voltunk. Volt tobb svajci, egy belga, es egy kedves szloven fiatal par, akikkel egyutt utaztunk el a szigetekrol. Mar aznap este rendeztek nekunk egy tabortuzzel egybevetett Welcome partyt, mert mi hoztuk meg a jo idot a szigetekre, mert elotte napokig a szobaban ultek.

A vacsoranal kiderult, hogy a szloven srac ma estere a tulaj fiaval, Andreval leszervezett egy ejszakai palmatolvaj vadaszatot :) Ez a rak faj egy kihalo felben levo faj, 2-5 kg-ra is megno es kek valamint barna szinben jatszik a pancelja. Sajnos nem tudtuk megkostolni, mert vedett, pedig mar ra voltam izgulva :) Hat mi azonnal csatlakoztunk a lelkes csapathoz es mar vettuk is fel a fejlampat es a flip-flopot, hogy lassuk az oriasi izeltlabut a dzsungelben. Oriasi szerencsenk volt mert a szigeten csak par helyen talalhato meg es nagyon nehez a nyomara akadni mert nagyon felenk es erzekeny a zajokra es a fenyekre. De mindezek ellenere mi megtalaltuk. Rettenet komolyan nez ki! Andre meg is ragadta a rakot es felenk emelte. Na erre mindenki tele gatyaval szelnek eredt, Csenge meg jol kirohogte az osszes fiut. Kepek majd kesobb...

A sziget alapvetoen buvarturizmusra van berendezkedve, ez nyilvanvalo is hiszen a viz alatti vilag itt paratlan es elkepesztoen valtozatos. Amikor beneztem a viz ala nem hittem a szememnek, hogy ez a valosag.



Millionyi pici es nagy hal uszkalt rajokban, a szivarvany minden szineben pompaztak, hasonloan valtozatos korall erdo korulottuk, kagylok, csillagok, csigak, kigyok es meg szamtalan mas altalam sosem latott eloleny ipari mennyisegben :) Eppen ezert a szigeten eltoltott 4 nap alapvetoen a buvarkodasrol es sznorizasrol szolt nekunk, mert ezt muszaj volt megtapasztalni es kielvezni. Tamas es Csenge mar 2 nap mulva merultek is, de errol majd egy masik bejegyzesben.

Elso nap el is mentunk a kozeli kis szigetre, Taipi szigetere (lasd a kep fent) sznorizni. Persze a felhos idore valo tekintettel egyikunk sem hozott magaval semmilyen naptejet vagy polot es igy egesz delelott vedelem nelkul uszkaltuk a korallok kozott. Ennek az lett az eredmenye, hogy mar masnapra mindegyikunk hata vorosre egett es 4 napig intenziven kenegettuk testapoloval es naptejjel felvaltva. Ennek persze semmi hatasa nem volt, igy hamarosan szamithatunk arra, hogy a hatunk teljes borfelulete egy darabban fog lerobbanni a hatunkrol :) A szigetre menet a hajo persze nem kotott ki, hanem csak kidobott minket ezert ugranunk kellett... A sziget korul a vizi vilag meg a resortnal tapasztaltnal is szebb volt. Alig akarunk eljonni.

A sziget valamikor a resort resze volt, ezt mi sem bizonyitotta jobban, hogy tele volt elhagyatott bungalow-kal. Talalkoztunk meg egy nagy csapat macskaval egy pici, barna kolyokkutyaval. Csenge egybol megkedvelte oket es azonnal a megmentesukon kezdett el dolgozni. De kesobb kiderult hogy ezen a szigeten egy bolond halasz el es o gondoskodik roluk.


Ne menjetek el, meg jovunk vissza...

Laca